Cikksorozatunk második részében térjünk rá az adóhatóság által kiszabható másik bírságfajta, a mulasztási bírság jellemzőire és kiszabásának eseteire. A mulasztási bírság tényállásai lényegesen különböznek az adóbírság kiszabásának tényállásától, ezért a mulasztási bírság az adóbírság mellett is kiszabható.

Kezdjük egy félreértés tisztázásával: az adózók gyakran felvetik, hogy az adóhatóságnak mulasztás esetén kötelező-e felszólítást küldenie a mulasztó részére, vagy azonnal kiszabhatja a bírságot...

Természetesen a felszólításnak csak akkor van értelme, amikor a mulasztás pótolható, például az adózó elmulasztotta a bevallás határidőre történő beadását. Extrém példa, hogy a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, vagy társaságiadóelőleg- feltöltési kötelezettség elmulasztása tényállás esetén a felszólításnak nincs értelme, hiszen e hiányosság már nem pótolható utólag.

Hogy történik a felszólítás?

A kialakult gyakorlat alapján az adóhatóság csak az először mulasztók részére küldhet felszólítást, de ez sem kötelező. A felszólítás akár telefonon is történhet. Ha tehát az adóhatóság nem küldött felszólítást, vagy azt az adózó nem kapta meg, ez még első mulasztó esetében sem ok a bírság kiszabásától való eltekintésre, a kiszabott bírság utólag e jogcímen nem csökkenthető. De ha az adózó a felszólítás ellenére sem pótolja a kötelezettségét, a bírság kiszabásánál a kiindulási mérték a maximálisan kiszabható bírság összegének a 75 százaléka. A mulasztási bírság kiszabásánál is mérlegeli az adóhatóság az enyhítő és súlyosbító körülményeket, és ezek „egyenlege” alapján dönti el, hogy mekkora mulasztási bírságot fog kiszabni. A bírság mérséklésére, illetve az ez iránti kérelemre irányadók az előző cikkünkben, az adóbírságnál leírtak. Itt persze mások az enyhítő és súlyosbító körülmények.

Ki fizeti a bírságot?

Fontos kérdés, hogy kinek a terhére szabja ki a hatóság a mulasztási bírságot. Közismert, hogy az adózó képviselete ellátására állandó meghatalmazást, megbízást adhat, melyet az adóhatósághoz be kell jelenteni. A meghatalmazás, megbízás időtartama alatt keletkezett jogsértés miatt megállapított bírság az állandó képviselőt terheli. Ám a mulasztási bírsággal szankcionálható felelősség is a felróhatóságon alapul, ebből adódóan az állandó képviselő csak a saját érdekkörében felmerült jogsértésért felel. Amikor egy társaság felszámolás alá került, az ennek kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli.

I. PÉLDA: „A” Kft. 2009. június 2-án hibásan ny új tot t a be a 0829 társaságiadó- bevallását, mivel a bevallás legtöbb sorában 0 forint adatot közölt, ezért az adóhatóság 100 ezer forint mulasztási bírságot szabott ki.

    *
      1. ESET: A bevallást a kft. nagykorú alkalmazottja adta be, ekkor a kiszabott mulasztási bírság a kft.-t terheli.
    *
      2. ESET: A bevallást az állandó meghatalmazással rendelkező adószakértő nyújtotta be, ekkor a kiszabott mulasztási bírság az adószakértőt terheli.
    *
      3. ESET: A bevallást beküldő állandó meghatalmazással rendelkező adószakértő bizonyítja, hogy a bevallás adattartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás, illetve hiányos. Azért nyújtotta be ezt „nullásan”, mivel a társaság számvitele nem adta meg neki a kitöltéshez szükséges adatokat a benyújtás végső határidejéig sem. A „nullás” bevallást csak azért adta be, hogy ne essenek késedelembe – ami egyébként nagyobb összegű mulasztási bírság szankcióval jár (500 ezer forint a felső határ) –, és az adatokat a könyvelés befejezése után önellenőrizni kívánja. Ha a hatóság elfogadja a bizonyítást, a kiszabott mulasztási bírság a kft.-t terheli.
    *
      4. ESET: Az állandó meghatalmazott a képviseleti jogának megszűnését 2009. április 2-án írásban bejelentette az adóhatósághoz. Így a bírság a kft.-t terheli, vagy az új állandó meghatalmazottat, ha van.

Mi minősül mulasztásnak?

... A teljes cikk itt olvasható (a Haszon magazin honlapja)